4 hónapja az enyém, és 3 hónapja lakom itt, az Én Kicsi Házikómban, és hát... ég és föld az egész az előző lakásomhoz képest. A kertem... az, hogy a kicsikutyám folyton rohangálhat, nézelődhet... az, hogy a csupamosoly szomszédok mindig integetnek, ha meglátnak, akár naponta többször is... az, hogy egy fáradt nap után hatalmas habfürdőben úszhatok a kádban... a jó levegő, a nyugi, bulik és nagy beszélgetések a barátokkal a kertben... ez mind-mind egy hatalmas csoda :)
Hihetetlen, de tegnap 23 hónapja láttam meg először ezt a kis utcát, és egyből beleszerettem. Még csak egy havas-sáros senkiföldje volt, de érezni lehetett, hogy egy új élet kezdődhet itt. És valóban, így is lett. A közel másfél éves tervezgetések után el sem hiszem, hogy minden álmom valósággá vált.
Most egy újabb izgalom veszi kezdetét, elkezdtük tervezgetni a kerti szépségeket, kiválasztottam a térköveimet, hamarosan ennek is nekikezdünk fizikálisan is. Hamarosan kész vannak a járdáim és a kocsibeállóm, tavasszal pedig nekikezdünk a teraszkámnak :)
2018. szeptember 18., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Picit visszatértem, hoztam pár képet a kertemről :) 3 éve költöztem ide, imádom minden pillanatát :) És bővül a család... <3
-
-még híre nincs a kerítésnek és a garázsfeljárónak. Kezdünk zabosak lenni... -Apus kivitte a fém csatornafedőket (ezt sem adja a kivitelező...
-
Nagyi házára vannak vevőjelöltek. Több is, de majd a Szüleim döntenek, kinek és hogy... nagyon gyorsan rákaptak, jó helyen is van, nem is ad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése